ELTE Bölcsészettudományi Kar
Az ELTE 1635-ben, Pázmány Péter, Esztergom bíboros érseke által alapított Bölcsészettudományi Kara, mint Magyarország legrégebbi folyamatosan működő egyetemi kara, a XXI. században is őrzi és ápolja nemes hagyományait, több évszázados tapasztalatait ötvözi a modern kor tudásával, vívmányaival.
Az ELTE BTK célja, hogy kinevelje Magyarország véleményformáló értelmiségének színe-javát, kutatói, oktatói és hallgatói révén pedig Magyarország hírét vigye a világba. Sikerünk és kimagasló teljesítményünk egyik legfontosabb záloga, oktatóink és hallgatóink kölcsönös megbecsülésen és tiszteleten alapuló kapcsolata.
Fontos célkitűzésünk, hogy Karunk képzési szerkezetében kiemelt szerepet kapjon a magas színvonalú mester- és doktori képzés, bővüljön az inter- és multidiszciplináris programok, az idegen nyelven is hozzáférhető képzések és az élvonalbeli külföldi felsőoktatási intézményekkel kialakított közös képzések kínálata.
Mint a magyar felsőoktatás elsőszámú egyetemi kara és a tudományos kutatás egyik fellegvára, kitűzött célunk kiemelt módon támogatni az intézeteinkben folyó tudományos műhelyek munkáját, a legkülönbözőbb szakterületeken folyó elmélyült kutatásokat.
Mit játszottak a rómaiak? – Ókori (társas)játékok 2.0
„Asszonyállat” – a nők helye az ókori Izrael hierarchiájában, a Biblia tanúsága szerint
Belvárosi séta: Gyomok, galambok, árvizek és fűszerkertek Budapest múltjában
Virtuális utazás az ókori olympiai játékok színhelyére
Kik voltak, mit akartak? Politikusportrék a 20. századi délkelet-európai történelemből
Üzenet a múltból: az ősi litván kánon, a sutartinė
Kicsikről nem csak kicsiknek – Modellházak, mint a régészeti-építészeti interpretáció eszközei
Barangolás Dél-Afrikában: interaktív társasjáték
Discover South Africa through a board game
Ősöktől a szépunokákig, avagy rokonsági szerveződés és sztyeppei hagyományok az avar korban
Tükröd, tükröd, mondd meg nékem... Hogyan ismerjük meg az őskori embereket tárgyaikon keresztül? 2.
Tükröd, tükröd, mondd meg nékem... Hogyan ismerjük meg az őskori embereket tárgyaikon keresztül? 1.
150 év a finnugor nyelvű népek között – Kiállítás az ELTE BTK-n
Tanuljunk könnyen, gyorsan oroszul (énekelni)!
A thébai királyi nekropolisz Ehnaton után
Az Újbirodalom alkonyán: a késő-ramesszidák sírjai Thébában
Egy birodalmi elit magánsírjai Thébában
Tibet fizetőeszközei a múltban és napjainkban
Julia Margaret Cameron és a fotográfia „mennyei művészete”
Nemzetek – Találkozások – Dimenziók
Veszélyeztetett nyelvek Japánban
Popcorn zöldben, cicalány kimonóban, Buddha nájkiban
„A gépi fordítót használni félnetek nem kell jó lesz”
A valóság határán: mockumentary és audiomanipuláció
A kínai fantasy varázslatos világa
„Mangával” ragadó történetek: a kínai manhua világa
A kulturális forradalom irodalma a két parton
Rota Fortunae – A római szerencsekerék. Játék és nyeremény tíz percben.
A Norvégiában élő számik a norvég nyelvkönyvek tükrében
Észak Párizsa, a Jeges-tenger kapuja: barangolás Tromsøben
Hogyan társalognak a gyerekek?
A szinkrontolmácsolás kulisszatitkai
A Halotti beszéd és könyörgés első kiadásai
Az orosz–ukrán háború – a földrajzi nevek tükrében
Befolyásolja a tanult idegen nyelv az anyanyelvi ejtésemet?
Konfliktusok, metaforák, hatalom
Anyuskámtól Piroskámig – avagy kiről szólnak a táncdalszövegek?
Nyelvi remix – hogyan mérhető a kreativitás?
Bulibárók, szerelmeket bíró rakpartok & az El Barto kérdései
A beszédadatbázisok szerepe a nyelvészeti kutatásokban
Kész átverés? – Mire jó a ChatGPT és mire nem?
A névadás motivációi (táblajáték)
A szavakkal történő bántás 47 módja
Helynévgyűjtés határon innen és túl
Hogyan fordít a mesterséges intelligencia?
A filmfordítás jelene és jövője
Kutató hallgatók a mikrofonnál
Gépi fordítás és aktuális trendek
Egy kép többet mond ezer promptnál?
Misi: Az AI által Vezérelt Robotkar Rajzművész
Betűk és bitek, avagy mi fán terem a nyelvtechnológia?
Miért félünk megszólalni idegen nyelven?
Mit adnak nekünk a filozófusok?
Filozófiai Kávéház Csonka Libertával és Nemes Lászlóval
Múzeum körút 4-6-8.
