Belvárosi séta: Gyomok, galambok, árvizek és fűszerkertek Budapest múltjában

Mit is jelent a városi környezettörténet?

Budapest a 19. századi urbanizáció révén jelentős és igen sűrűn beépített várossá nőtte ki magát. E növekedés során Pest zöldterületeit fokozatosan beépítették, a korábbi dűlőutak helyét burkolt utak, a kertek, szőlők helyét bérházak, paloták vették át, a felszíni vízfolyások föld alá kerültek, s mindezzel együtt alakul a városi állatvilág is. Ennek megfelelően a mai belváros városképében csak kevéssé találkozunk fákkal, zöldterületekkel énekes madarakkal.

A séta célja, hogy felfedezzük a városi természetet Budapest múltjában és jelenében egyaránt, azokat a gyakran alig látható élőhelyeket, amelyek a városi flóra és fauna szempontjából kulcsjelentőségűek. Bepillantunk abba a bonyolult, folyton változó kapcsolatrendszerbe, amely a város és környezete között létrejött, és megvizsgáljuk, milyen módon alakította a város a tájat és a táj a várost az elmúlt évszázadokban.

A sétát vezetik:
Dr. Bodovics Éva történész, levéltáros, kutatási területe a 19. századi város- és társadalomtörténet, a környezet és a katasztrófák története.
Eszik Veronika történész, kutatásaiban a 19. századi nagy modernizáló kampányok környezeti és társadalmi árával foglalkozik.
Németh Ágnes történész, levéltáros, kutatásai a 19. századi Buda és Pest környezet- és várostörténetére fókuszálnak.
Dr. Balogh Róbert tudományos munkatárs, kutatási területe az antropocén korszak történeti értelmezése és Dél-Ázsia gyarmati története.
Dr. Vadas András egyetemi adjunktus, kutatásai a középkori és kora újkori város- és környezettörténet, árvizek, vízhasználat és erdőtörténet területére terjednek ki.

Kép: a Ferenczy István utca és a Károlyi kert. Forrás Fortepan / FŐMTERV 251583. sz. (1961)