Ősöktől a szépunokákig, avagy rokonsági szerveződés és sztyeppei hagyományok az avar korban

Az előadás a régészeti-embertani leletek alapján valaha rekonstruált legnagyobb, 6-7 generációs családfák rejtelmeit tárja fel.

Napjaink archeogenetikai kutatásai már nem csak egy-egy kiválogatott sírra, hanem teljes temetők vizsgálatára építenek, ami hatalmas minőségi ugrást eredményez a rendelkezésünkre álló adatok terén.  A népességek eredete – a populációgenetika – mellett egyre inkább előtérbe kerülnek a rokonsági és társadalomszerveződés izgalmas kérdései. Az előadásban az Avar Kaganátus sztyeppei eredetű csoportjainak házasodási szokásairól, például a többnejűségről és a levirátusról, valamint a közösségek közti kapcsolatokat fenntartó rokoni hálózatokról lesz szó. Felmerülnek még olyan kérdések is, hogy hány éves korukban költöztek el otthonról a házasulandó nők, kimutatható-e népességcsere egy-egy közösségben, továbbá, hogy milyen újdonságot jelent a régészeti kronológiában a családfák generációinak és a radiokarbon keltezésnek az együttes alkalmazása.

Az előadóról:
Rácz Zsófia népvándorláskori régészetet oktat az ELTE Régészettudományi Intézetében. Kutatási területe a hun, a gepida és az avar korszak. Három éve vesz részt a HistoGenes ERC kutatási programban, ami a világon jelenleg futó legnagyobb archeogenetikai projekt.

Az előadás a HistoGenes ERC Synergy projekt keretében valósul meg.