Szkíták a hegyen

A dédestapolcsány-verebce-bérci vaskori metropolisz élete és pusztulása

A Kr.e. 7. században egy hatalmas, gazdag települési centrum épült ki a Bükk-hegység északnyugati peremén, egy meredek oldalakkal határolt hegytetőn. A látványos lakóteraszokkal tagolt, sáncokkal erődített településen virágzó vasművesség alakult ki, amely a közeli vasbányák érceire támaszkodhatott. Az ekkoriban újdonságnak számító vasművesség titkait ismerő mesteremberek sarlókat, baltákat és fegyvereket állítottak elő, amelyeket távoli területekre is eljuttattak. Az itt élő közösség egyaránt jó kapcsolatokat ápolt a balkáni térség fejedelemségeivel, az Alföld gabonatermesztő lakóival és a kelet-európai sztyeppék lovasnomád csoportjaival. 

Az etruszk városállamokkal és az újasszír birodalom központjaival egykorú, virágzó Kárpát-medencei innovációs központot egy korai szkíta harcoscsoport támadta meg és pusztította el a Kr.e. 7. század végén. A támadás egy nagyszabású hadjárat része lehetett, amely számos egykorú település végét okozta a térségben.

A program az egykori település életét és pusztulását meséli el, bemutatva az itt előkerült fegyvereket, eszközöket és ékszereket. Lehetőség adódik a lelőhelyen nemrégiben előkerült kis aranykincs és a jellegzetes korai szkíta lószerszámzatok megtekintésére is.

A 2021-ben indult OTKA/NKFHI kutatóprogram ezzel az előadással vesz részt a Kutatók Éjszakáján. Az előadókról:

V. Szabó Gábor tanszékvezető egyetemi docens (ELTE Őskori és Elő-Ázsiai Régészeti Tanszék): "Szakterületem az európai bronz és vaskorszak története és régészete. Az utóbbi évtizedben kutatási projektjeim a bronzkori kincsekkel, az aggteleki Baradla-barlang őskori használatával és legújabban a Kárpát-medence korai szkíta korszakával foglalkoztak."

Barcsi Marcell doktorandusz (ELTE Őskori és Elő-Ázsiai Régészeti Tanszék): "Az Északi-középhegység bronz- és vaskori erődített településeit kutatom. A projekt keretén belül én foglalkozom a leletek helyének térképi ábrázolásával, a település épületeivel és erődítéseivel valamint és a feltárt kerámiaedények feldolgozásával."

Mogyorós Péter doktorandusz (ELTE Őskori és Elő-Ázsiai Régészeti Tanszék): "Kutatási területem a kora- és középső vaskor fémtárgyai. Én dolgozom fel a Dédestapolcsány–Verebce-bércen feltárt bronzból és vasból készült ékszereket és fegyvereket."

Urbán Dániel MA hallgató (ELTE Őskori és Elő-Ázsiai Régészeti Tanszék): "A projektben betöltött szerepem a tudománynépszerűsítés lehetőségeinek vizsgálata. Szakdolgozatomban a régészet, az őskor és elsősorban Verebce-bérc népszerűsítésének lehetőségeivel foglalkoztam. Közel négy éve veszek részt a hegy régészeti kutatásában."

Kovács András BA hallgató (ELTE Őskori és Elő-Ázsiai Régészeti Tanszék): "A projekten belül a feladatom a vaseszközök – pl. sarlók, balták - vizsgálata. Egyaránt érdekel a tájalakításban, a mezőgazdaságban és a harci cselekményekben betöltött szerepük."

Nagy Csaba Demeter BA hallgató (ELTE Őskori és Elő-Ázsiai Régészeti Tanszék): "A projekten belül a vasdepók összetételének elemzésével és elrejtésük okával foglalkozom."