Fővárosi Állat- és Növénykert
A Fővárosi Állat- és Növénykert Magyarország legpatinásabb és leglátogatottabb állatkertje. Ráadásul itt lehet a legtöbb féle állatot látni: 850 állatfaj 11 ezer egyedét, ami nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő. Főképp azt figyelembe véve, hogy az emlősök, a madarak és a hüllők mellett – sok társintézménytől eltérően – a magyar főváros állatkertje komolyan foglalkozik más állatcsoportok, így a kétéltűek, a halak, illetve a különféle gerinctelenek bemutatásával is. Az élővilág egyik legfőbb jellegzetességét, a sokféleséget, a biodiverzitást érzékeltetni kívánó gyűjteményi koncepció, vagyis az, hogy a kert igyekszik a biológiai sokféleség minél szélesebb keresztmetszetét bemutatni, az állatok mellett a növényvilágra is kiterjed. Ezért a kert nemcsak állat-, hanem növénykert, botanikus kert is egyben, a bemutatott növényfajok, fajták és változatok száma pedig az állatokét is meghaladja.
Az állatkertekre sokan úgy tekintenek, mint egy szabadidős programhelyszínre. És valóban igaz, hogy ezeknek az intézményeknek az egyik fő küldetése, hogy természetközeli szabadidős programot kínáljanak a látogatóiknak, méghozzá minden korosztálynak. De nemcsak szórakoztatásról van itt szó, hanem az élővilággal való találkozás lehetőségéről, vagy az urbanizációs ártalmakat ellensúlyozó „feltöltődésről”, rekreációról is. A fentiek mellett azonban az állatkerteknek sok más küldetésük is van. Ilyen az oktatás, a környezeti nevelés, és egyáltalán a környezettudatos szemlélet formálása, terjesztése, de ilyen a természetvédelem, illetve ezen belül is különösen a veszélyeztetett fajok megőrzése.
Az állatkertek mindemellett tudományos műhelyek is, még akkor is, ha ez a látogatók közül általában csak keveseknek jut az eszébe. Pedig az állatkerti megfigyelések, kutatások jelentős tudományos eredményeket hoztak akár már évszázadokkal, évezredekkel ezelőtt is.
Már az ókori állattartó kertekben is felmerültek tudományos szempontok. Az ókori Kínában például Ven Vang, a Csou-dinasztia uralkodójának háromezer évvel ezelőtt létezett állatkertjét „az ismeret előmozdításának kertjeként” emlegették. Az ókori Alexandriában létrehozott világhírű könyvtárhoz és „kutatóintézethez”, amelyet a múzsákra utalva Muszeionnak neveztek (a múzeum szó is innen ered), II. Ptolemaiosz jóvoltából egy tudományos céllal létrehozott állatkert, theriotropheion is tartozott. Francesco Redi, a XVII. századi orvos és természettudós, akit a kísérletes biológia, illetve a parazitológia atyjának is neveznek, kutatásait jórészt a toszkánai nagyherceg állatseregletében végezte. Ugyancsak a XVII. században William Harvey a windsori királyi állatseregletben is végzett vizsgálatokat, amelyek fontos adalékul szolgáltak a nagyvérkör szerepének tisztázásában, és ezzel lényegében a vérkeringés létezésének bizonyításában.
Napainkban az állatkerti kutatások leginkább az élővilág jobb megismerésére, illetve azoknak a szakmai kihívásoknak a megoldására irányulnak, amelyekkel az állatkertek működésük során szembesülnek.
Az állatkertek működése során egy sajátos tudományág (pontosabban inkább alkalmazott multidiszciplína) alakult ki, amelyet magyarul általában állatkertészetnek nevezünk (a kifejezést Móra Ferenc már 1926-ban használta). Ha belegondolunk, hogy egy állatkert működtetése során milyen sok tudomány- és szakterület eredményeit kell felhasználni, a zoológiától a botanikán át az állatorvos-tudományig, az élettantól a takarmányozástanon át a növényvédelemig, a természetvédelmi biológiától a pedagógián át a műszaki tudományokig, akkor megérthetjük, hogy az állatkertészet milyen sokrétű.
A Fővárosi Állat- és Növénykert által a Kutatók Éjszakájára összeállított program hét előadásból, illetve hat interaktív állomásból áll. Ezek mind a Varázshegyben, az állatkerti Nagyszikla belsejében várják az előzetesen regisztrált érdeklődőket szeptember 30-án pénteken este, 18 és 22 óra között. A belépés nem a szokásos főbejáraton, hanem az úgynevezett elefántházi kapun történik, amely a főbejárattól jobbra, kb. 150 méternyire a cirkusz felé található. Ez esik ugyanis legközelebb a programok helyszínéül szolgáló Varázshegyhez.
Az állatkertészet és az állatkerti szakmai munka sok-sok területe közül elsősorban olyan témákkal ismerkedhet a közönség, amelyek az állatkerti kulisszák mögött zajló munka egy szeletét, például az állatkerti állatorvoslást, vagy azt mutatják be, hogy hogyan és mivel lehet etetni ezt a sokféle, és ezért igen változatos ízlésű állatot. Kitérünk a különleges igényű tengeri állatokról, illetve ízeltlábúakról való gondoskodás érdekességeire, terepi kutatásokra és természetvédelmi programokra, illetve a növények és állatok közötti kapcsolatokra is. A programok között hangsúlyosan szerepel a tengeri élővilág kutatása és állatkerti bemutatásának szakmai kihívásai, ugyanis az Állatkert – egyedüli magyarországi szervezetként – csatlakozott az ENSZ Óceánok Évtizede kezdeményezéséhez.
Az interaktív állomáshelyeken kézbe vehető állati alkatrészekkel, sőt eleven állatokkal is találkozhatnak az érdeklődők, de a szakemberek bemutatják az állatorvosok által használt kábítólövedék, illetve a célba juttatására alkalmas fúvócső működését és sok más érdekességet is.
www.zoobudapest.com
[email protected]
0612734900
facebook -> www.facebook.com/allatkert
1146 Budapest,
Állatkerti krt. 6-12.
A Kutatók Éjszakája programjainak helyszíne az Állatkerten belül a Varázshegy. Az esemény ideje alatt ez a helyszín az Állatkert elefántházi kapuján át közelíthető meg az előzetesen regisztrált résztvevők számára.
