Hadnagyok, krónikák, szakácsok. Előadások és szerepjáték a középkor és kora újkor világából

A középkor és a kora újkor békeidejű és hadtörténeti szakaszait hozzuk közelebb az érdeklődőkhöz előadások és játékos feladatok, szerepjátékok segítésével.

BTK 107-es teremben:

18:00 Brandl Gergely: Bábák és gyógyítás a szegedi boszorkányperekben.

Brandl Gergely az SZTE SZAOK Orvosi Szaknyelvi, Kommunikációs és Szakfordítóképző csoport mb. előadója. HUN-REN Ókortudományi Kutatócsoport tudományos segédmunkatárs.

18:25 Papp Sándor: Ki és hogyan döntött az Oszmán Birodalomban a háború és a béke kérdésében?

Az Oszmán Birodalom döntéshozó mechanizmusáról a nyugati források és az oszmán államtanács döntéshozatala során keletkezett parancsok alapján lehet elképzelésünk. Sajnos a nyugati államokhoz hasonló jegyzőkönyv a döntéshozatal lépéseiről nem készült, így néha alapvető kérdésekben is csak feltételezésekre vagyunk utalva. Az előadás célja, hogy bemutassa a nemzetközi szakirodalom alapján az eddig kialakított képet, hozzátéve, hogy milyen oszmán és nyugati források segítenek a döntéshozatal lépéseinek, szereplőinek meghatározásához. Feltesszük a kérdést, hogy a legsúlyosabb esetekben született döntések, például a háborúk és békék kérdésében mennyire alapos információbázis alapján jöttek létre.

Papp Sándor a HUN-REN-SZTE Oszmán-kori Kutatócsoport alapító témavezetője. Az SZTE BTK Középkori és Kora Újkori Magyar Történeti Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára.

18:50 Tóth Sándor László: A mezőkeresztesi csata:

Az Oszmán Birodalom és a Habsburg birodalom között Magyarország területén folyó hosszú vagy 15 éves háború (1591/93-1606) legfontosabb összecsapása volt az Egertől délkeletre vívott mezőkeresztesi csata (1596. október 22-26). Az október 26-i döntő csata első szakaszában a Miksa főherceg és Báthori Zsigmond erdélyi fejedelem vezette, 40-50 ezres koalíciós sereg sikeresen harcolt a III. Mehmed szultán és Ibrahim nagyvezír irányítása alatt álló 80-10 ezerre tehető oszmán had keresztesi gázlónál átkelő részével. A gázlón átkelve azonban felborult a keresztény sereg hadrendje, s több oldalról is támadás érte a török táborba is behatoló, zsákmányoló csapatokat (tábori szolgák, janicsárok, ruméliai had, török elővéd), akik végül megfutamodtak. A győzelmet ígérő csata keresztény vereséggé vált. A mezőkeresztesi csata méreteiben felülmúlta a mohácsi csatát, következményei kevésbé voltak súlyosak, az 1596-ban elfoglalt Eger viszont török kézen maradt.

Tóth Sándor László az SZTE BTK Középkori és Kora Újkori Magyar Történeti Tanszék egyetemi tanára.

19:15 Kordé Zoltán: Székelyek és tatárok a középkorban:

A székely–tatár kapcsolatok alatt meg-megújuló, véres harcok sorozatát kell érteni. A középkorban ezek korszaka az 1241-1242. évi tatárjárástól az 1350-es évekig tartott. Az előadás igyekszik röviden bemutatni a legfőbb eseményeket, amelyek hol komoly veszteségeket, hol viszont fényes hadi sikereket termettek a székelyek számára.

Kordé Zoltán az SZTE BTK Középkori és Kora Újkori Magyar Történeti Tanszék, egyetemi docense.

19:40 Szabados János: Vác és Bolondvár ügye a 17. század első felének Habsburg-oszmán béketárgyalásain

Előadásomban a Habsburg–oszmán végvidék egyik, a 17. század első felének határ menti béketárgyalásokon folyamatosan visszaköszönő témáját járom körbe, amely két vár – nevezetesen Vác és Bolondvár (Balatonszemes) – hovatartozásának ügye volt. A témából idővel mindkét fél presztízskérdést csinált a békealkudozások során, ezt fejtem ki bővebben előadásomban.

Szabados János az SZTE BTK Középkori és Kora Újkori Magyar Történeti Tanszék adjunktusa, HUN-REN-SZTE Oszmán Kori Kutatócsoport tudományos munkatársa.

20:05 Halmágyi Miklós: A konyhaművészet jutalma – Nagyidai Zöld Mihály címeres levelének rejtélyei

Nemesi címet nem csak kardforgató vitézek kaphattak a középkorban és a kora újkorban! Esetenként a konyha művészei is kiérdemelték a nemességet és a hozzá tartozó címert. Erre példa egy szakács – Nagyidai Zöld Mihály – címeres levele, melyet 1650. szeptember 30-án állított ki II. Rákóczi György, az erdélyi fejedelem. Ez az oklevél a Magyar Nemzeti Levéltár Békés Vármegyei Levéltárának legrégibb oklevele. Mit ábrázol a címer? Volt-e másnak is hasonló címere? Mit tudunk a régi szakácsok nemességéről? Mit főzött Zöld Mihály? Az előadás a fenti kérdésekre keres választ, vetített képek segítségével.

Halmágyi Miklós a Magyar Nemzeti Levéltár Békés Vármegyei Levéltára levéltárosa.

20:25 Tóth Hajnalka: Mennyit ért egy magyar lovas hadnagy a 17. század közepén?

A 16–17. századi Magyarországon háborúban és békében is mindennaposak voltak a portyák és összecsapások, melyek során sokan rabságba kerültek, és szabadulásukért kemény árat kellett fizetniük. A magyar történetírásban komoly hagyományai vannak  arabtartással és rabkiváltással foglalkozó kutatásoknak. Több korabeli, a török tömlöcöket megjárt keresztény rab írta le történetét, míg a keresztény fogságba esettek közüla legismertebb fogolynak a temesvári születésű Oszmán aga számít. Jelen elődás ehhez a tematikához kapcsolódik. A rabkiváltási történet középpontjában egy Uki Ferenc nevezetű pápai lovas hadnagy és egy Musztafa nevű budai csausz áll. Mindketten fogságába kerültek, és életútjuk 1654 tavaszán kapcsolódott össze. A gazdag, de szerteágazó magyar, német és oszmán-török nyelvű forrásanyag lehetővé teszi, hogy szabadulástörténetüket tágabb diplomáciatörténeti kontextusba helyezzük, rávilágítva a háttérben működő társadalmi kapcsolatrendszerre, a birodalmi és a személyes érdekek szerepére.

Tóth Hajnalka az SZTE BTK Középkori és Kora Újkori Magyar Történeti Tanszék adjunktusa, HUN-REN-SZTE Oszmán Kori Kutatócsoport tudományos munkatársa.

20:50 Juhász Péter: Történelmünk krónikái – krónikáink története

A magyar történelem iránt érdeklődők körében is jól ismert tény, hogy középkori történelmünket nem lehetne megírni a krónikáinkban megőrzött ismeretek hiányában. Különösen igaz ez az Árpád-korra, és még inkább annak korai, 11-12. századi szakaszára. Kevésbé ismert azonban, hogy a 14. századi krónikakompozíció néven idézett írásmű máig használt mérvadó szövegkiadásában modern, tudományos szövegrekonstrukció, amely sohasem létezett ebben a formájában. A benne megjelenő krónikaszövegek egymáshoz való viszonya, keletkezésük története, információik hitelessége régóta a tudományos érdeklődés homlokterében áll. Mindezen ismérvek ugyanis alapvetően meghatározzák, milyen módon és milyen mértékben hasznosíthatóak a vizsgált kor megismeréséhez. Előadásom e nehézségeket szándékozik bemutatni az érdeklődők számára.

Juhász Péter HUN-REN-DE Magyar Nyelv- és Névtörténeti Kutatócsoport.

21:15 Göncöl Csaba: „Tatár” horoszkópírás a 17. században

Az Osztrák Nemzeti Könyvtár kézirat-gyűjteményének egyik kódexében (Cod. H.O. 22.) egy „tatár horoszkópról” olvashatunk, amelyet a 17. század első felében állítottak össze. A horoszkóp különlegességét az adja, hogy szerkesztői nem a bevett tizenkettő csillagjegy alapján határozzák meg a év történéseit, hanem a török-mongol tizenkettes állatövi időszámítás alapján tizenkét esztendőt felölelő ciklust írtak le. Előadásomban röviden bemutatom ennek az időszámítás módszernek rövid történetét és elterjedését Ázsiában, és megvizsgálom, hogy kik és hol állították össze ezt a különös iratot. Ezen felül áttekintjük azt is, hogy a horoszkóp megrendelői az élet milyen aspektusaira próbáltak útmutatást keresni a csillagokban.

Göncöl Csaba a HUN-REN-SZTE Oszmán Kori Kutatócsoport tudományos segédmunkatársa.

Magyar Történelmi Szemináriumban:

Nyerjük meg a muhi csatát! Történelmi Szerepjátékok a régi magyar történelem világából

18:00-22:00

Szeretnéd megnyerni a muhi csatát, amit eleink elvesztettek? Átélnéd Julianus barát kalandos utazását, és a keleti magyarok megtalálásának örömét? Érdekel a régi kéziratok és a magyar uralkodók rokoni kapcsolatainak világa? Gyere el a szegedi BTK Magyar Történelmi Szemináriumába! Szakértő kutatók vezetésével, játékos formában ismerheted meg a középkori és korai újkori magyar történelem izgalmas fejezeteit. (Elsősorban általános- és középiskolásoknak ajánljuk!)

Játékvezetők: Szabados János, Tóth Hajnalka, Juhász Péter, Danka Balázs, Halmágyi Miklós, Tóber Márta

18:30-19:20 Játékos ismerkedés régi kéziratokkal (Játékvezető: Szabados János)

19:20-20:10 Családfakirakó középkori és kora újkori magyar uralkodócsaládokról; térképkirakó (Játékvezetők: Juhász Péter, Danka Balázs)

20:10-20:30 Játékos ismerkedés régi kéziratokkal / Családfakirakó. (Játékvezető: Szabados János)

20:35-21:00 Nyerjük meg a muhi csatát! (Játékvezető: Halmágyi Miklós)

20:10-21:00 Családfakirakó. (Játékvezető: Tóber Márta)

Tóber Márta: történelem, földrajz, etika szakos tanár, Szegedi Baptista Gimnázium és Technikum

21:00-21:30 Utazás a keleti magyarokhoz Julianus baráttal (Játékvezető: Halmágyi Miklós)

20:20-20:50 Családfakirakó az Árpád-házról (Játékvezető: Juhász Péter)

20:10-21:30 Térképkirakó középkori királyaink temetkezési helyszíneiről (Játékvezető: Danka Balázs)

Danka Balázs: SZTE Történelemtudományi Doktori Iskola, PhD hallgató.