A holnap határa: mit tudunk, mit szeretnénk tudni és mit nem tudhatunk az Alzheimer-kórról?

Az elmúlt években ugrásszerűen emelkedik a neurológiai betegségekben érintett betegek száma. Idősebb életkorban a demenciához vezető neurodegeneratív betegségek, így az Alzheimer-kór is, a fejlett világban vezető halálozási okká válnak. Az elmúlt évtizedekben a gyógyszerfejlesztésben nem sikerült jelentős áttörést elérnünk, ugyanakkor jelenleg úgy tűnik, hogy a 2000-es évek eleje óta először, új, akár a betegség okára is ható gyógyszerek kerülhetnek forgalomba. Világosan látszik ugyanakkor, hogy ezek alkalmazásához rendkívül részletes és pontos háttérdiagnosztika szükséges.

De hol van a mai klinikai idegtudomány és gyógyászat számára a megismerés határa? Kiből lesz beteg és miért? Mi változik meg az agyban és milyen korán vehetjük ezt észre? Az előadás és az azt követő laborbemutatás, valamint kötetlen diszkusszió ezekre keresi a választ, interaktív módon bemutatva a modern klinikai idegtudományi vizsgálómódszerek alapjait, alkalmazási lehetőségei és azokat az égető kérdéseket is, amire egyenlőre még nem tudunk, de szeretnénk már válaszolni.

A program előadója és a laborlátogatás vezetője, Dr. Horváth András Attila, Junior Prima díjas agykutató, a Semmelweis Egyetem Anatómia, Szövet és Fejlődéstani ntézetének egyetemi adjunktusa, a Nemzeti Agykutatási Program kutatóorvosa, a Neurokognitív Kutatási Központ és intézetünk Lendület csoportjának vezetője. Fő érdeklődési területe az Alzheimer betegség mögött álló idegélettani tényezők feltérképezése.

További információ: http://huncog.com