Kérdések kereszttüzében – a napelemek növekvő jelentősége Magyarország energiaellátásában

A Nemzeti Energiastratégia 2030 lényegi megállapításai között kétszer is megfogalmazódik az igény a megújuló energiaforrások szerepkörének növelésére, ami környezeti, gazdasági és társadalmi hatótényezők alapján egyaránt indokható. A megújuló energiaforrások hasznosítását lehetővé tevő technológiai innovációk (pl. elektromos autók és új fűtési technológiák) miatt hazánkban is élénk érdeklődés övezte a témakört már az utóbbi két évtizedben. Egyre többen gondolkodtak a saját háztartásuk szintjén is olyan főbb energiapolitikai célkitűzések megvalósításában, mint energiabiztonság vagy dekarbonizáció. A folyamat azonban a támogatáspolitika segítségével az utóbbi öt évben gyorsult fel, mára a napelemes háztartási kiserűművek száma megközelíti a 200 ezret és további több mint 3000 MW az ipari naperőművek beépített összteljesítménye. A napelemek az ország villamos-energia rendszerére nagy ráhatással bíró tényezővé váltak, a kapacitások bővülése és az erősen ingadozó termelés miatt a hálózatfejlesztés elkerülhetetlen. Az igen eltérő méretek miatt a háztartási rendszerek nem lehetnek versenyképesek az ipari léptékű beruházásokkal, ezért az előbbiek támogatása mindenképp indokolt, aminek szabályozása ugyanakkor az utóbbi hónapokban komoly társadalmi vitát indított el. További kérdéseket vet fel, hogy az energiapolitikai célkitűzések között a jövőre nézve is hangsúlyosan jelenik meg a napelemtelepek létesítése.