Bérstatisztikák Magyarországon: sírjunk vagy nevessünk?

Az elmúlt bő tíz évben Magyarország polgárai rendkívül dinamikus bérnövekedésről értesülhettek a gazdasági híradásokban. A reálbérek évente 4,3%-kal nőttek, így összességében 2010-hez képest 2022-ben a fizetések vásárlóereje 70%-kal volt  magasabb. A gazdaság teljesítménye (az egy foglalkoztatottra jutó GDP) azonban ettől lényegesen elmaradva, mindössze csak szerény 15%-kal növekedett, így az alacsony hatékonysággal együtt járó, s a közgazdasági elmélettel makacsul szembeforduló „nagy bérrobbanás” szinte már a gazdasági csodák kategóriájába sorolható.

 Nem meglepő ezért, hogy a bérek alakulásával kapcsolatos fejleményeket számos hazai és külföldi közgazdász meghökkenve, és kétkedéssel figyeli.  Ráadásul, a KSH egyéb -  a gazdasági híradásokban meg nem jelenő statisztikái szerint - a bérnövekedés az elmúlt évtizedben jóval kisebb volt annál (kevesebb, mint fele), mint amiről az ország lakossága értesülhetett. Talán amiatt érezzük úgy, hogy a jelenlegi magas inflációs helyzet jobban megterhel bennünket, mert az elmúlt években messze nem annyival növekedett a jövedelmünk, mint amit a híradásokban hallhattunk? Az előadás keretében az ehhez hasonló kérdések megválaszolására, a bérstatisztikákban lévő ellentmondások tisztázására és a valós bérnövekedés bemutatására kerítünk sort.