Vatikáni titkos diplomácia és Kelet-Közép Európa 1945 után

A külvilágtól a vasfüggönnyel elzárt keleti blokk katolikusainak sokféleképpen üzent a pápa, óvatos diplomáciai útmutatást adott a vasfüggöny mögött élő hívők millióinak. A Provida Mater kezdetű apostoli konstitúció, a „rejtőzködő dokumentum” ennek egyik formája, történelmi sorsát azért fontos nyomon követni, mert tipikus, hatásában determináló.

A tudományos feltárás, kutatás és bemutatás módszerében is újszerűen kell eljárni. A konstitúció egyetemes egyháztörténeti és magyarországi útja nehezen követhető nyomon. Az egyház belső fegyelmét és hatékonyságát, missziós tevékenységét erősítő szerzetesrendek ellen a világi hatalom, - így a kommunizmus is- gyakran intéz támadást. Ezzel szemben a Vatikán taktikusan, hálózati struktúrái által védekezik. A 20. századi támadások kivédésének eredményes elhárításának egyik, az egyház – egyetemes – és politikatörténeti szempontból érdekes dokumentuma a Provida Mater. Ezt az apostoli konstitúciót 1947 február 2-án XII. Pius pápa adta ki. Ez a fontos egyháztörténeti dokumentum a nagyjelentőségű társadalmi enciklikák sorában, amelyek számát XII. Pius is növeli, szerény helyet foglal el. Sem a kortársak, sem pedig az egyháztörténészek nem figyelnek fel rá, pedig szerepe a későbbiek szempontjából meghatározó. A vatikáni titkos diplomácia és a diktatúrák küzdelmét mutatja be az előadás.