Klasszika-filológiai kutatások az Eötvös Collegiumban

Az előadók ógörög és latin szakos egyetemi hallgatók, a Bollók János Klasszika-filológia műhelyének tagjai, saját kutatási területük eredményeit mutatják be közérthető formában 20 perces előadások keretében.

Balázs Bálint Tibor: Thébai lángra kap – Hogyan jelennek meg Szophoklész Antigonéjának motívumai Wajdi Mouawad Futótűz című drámájában

Wajdi Mouawad kortárs rendező és drámaíró rendszeresen fordul a görög drámairodalom felé. Hol Szophoklész drámáit rendezi, hol pedig ezekből a művekből inspirálódik saját drámáinak megírásakor. Előadásomban azt mutatom be, hogy a motívumok szintjén milyen párhuzam figyelhető meg az Antigoné és a Futótűz között.

Török Ábel:  A Moreai Krónika keletkezése és szerkezete

Előadásomban a Krónika szerkezetében rejlő alkotói megfontolásokat vizsgálom, és egy jellegzetes kópélovag-epizód lehetséges irodalmi párhuzamait tárom fel a korszak ófrancia nép- és hősköltészetében. Az elemzésen keresztül szeretnék választ adni néhány kérdésre a Moreai Krónika keletkezésével kapcsolatban is.

Tüzes Johanna Róza: Egy szentéletű zarándoknő a keresztes háború forgatagában és a szaracénok fogságában

Előadásomban a XII. században élt ciszterci szerzetes, Froidmont-i Tamás (Thomas de Froidmont) Hodoeporicon et pericula Margarite Iherosolimitane (Jeruzsálemi Margit utazása és megpróbáltatásai) című művét mutatom be, amelyben a szerző nővérének, Beverley-i Margitnak (Margaret of Bevelrey) viszontagságos életéről írt. Beverley-i Margit a XII. század végén zarándokként indult a Szentföldre, azonban Jeruzsálem 1187. évi ostromakor részt kellett vennie a város védelmében, ezután pedig három alkalommal szaracén fogságba került.  A szerző bibliai utalásokkal és párhuzamokkal, legendás és csodás elemekkel, valamint szentéletrajzokból átvett párhuzamokkal szinte szentként ábrázolja nővérét, Margitot. Arra a kérdésre keresem a választ, hogy vajon milyen írói szándékok vezérelhették a szerzőt e különleges mű megírásában, és mi állhat a mű megszületésének hátterében.

Horváth Janka Júlia: Egy középgörög szerelmi regény elveszett illusztrációi

Előadásomban ismeretterjesztő jelleggel mutatom be, hogy egy ma kevéssé ismert, ám a középkorban egész Európában rendkívül népszerű szerelmi regény illusztrációi hogyan változnak a történet különböző népnyelvi (német, francia és görög) változataiban. A londoni British Libraryben tett kutatóutam eredményeit bemutatva azt igyekszem szemléltetni, hogy egy hiányos, elrontott kézirat is igen sok információval szolgálhat a kutatók számára azt illetően, hogy egy adott szöveghez korábbi, mára elveszett kéziratokban milyen vizuális reprezentáció tartozhatott.