Magyarok az űrben? A magyar űrkutatás múltja és jövője

Alig néhány nappal a Kutatók Éjszakája után (október 4-én) ünnepli a világ az Űrkutatás Nemzetközi Napját, emlékezve a Föld körüli pályára elsőként sikerrel feljuttatott Szputnyik-1 műholdra. A vetített képes prezentációban felelevenítjük hazánk múltbeli hozzájárulását az emberiség űrtevékenységéhez. Hadi célokra használt rakétákról már a muhi csata idejéből maradt fenn írásos feljegyzés. Az 1848-as szabadságharcban már nagy számban használt "röppentyű" néven Congréve-féle rakétákat a magyar honvédség, amely fejlesztésben Bem tábornok is részt vett. A XIX. században több nevet is érdemes megemlíteni, akik valamilyen mérnöki újítással részt vettek a rakétatechnika továbbfejlesztésében, majd a XX. század közepének két világhírű magyar űrkutatója: Kármán Tódor és Bay Zoltán említendő meg. A szocializmus 40 éve alatt az INTERKOZMOSZ együttműködés adott lehetőséget hazánk fizikusainak és mérnökeinek nemzetközi műholdakhoz történő komplett részegységek (kamerák, számítógépek, tápellátás, stb.) megtervezése és megépítése terén - de még a mai fiatalok is büszkék Farkas Bertalan űrrepülésére, ami a kicsúcsosodása volt az akkori magyar űrtevékenységnek. Napjainkban fejlődőben van a sokféle területen működő kisebb-nagyobb űripari cégek tevékenysége, számtalan, 100%-ban magyar készítésű nano műhold járt sikerrel az űrben, és további ígéretes programok elé nézünk, ami közel fél évszázad után ismét professzionális, kiképzett magyar űrhajós(ok) űrbe juttatását is célul tűzte ki. Ezekről, és szűkebb pátriánk, Baja űrkutatásban játszott egykori és jelenlegi szerepéről is hallhatnak a résztvevők.