Növényi lombikbébik

Program megnevezése: „Növényi lombikbébik” a mezőgazdaság, erdőgazdaság és a természetvédelem szolgálatában
Program felelőse: Juhász Gabriella Petra PhD hallgató, Dr. Máthé Csaba egyetemi docens, résztvevők: Pózer Erik Tamás, Boros-Fenyvesi Olivia, DE TTK BÖI Növénytani Tanszék.

A program regisztráció köteles, , csak egyénileg lehet jelentkezni. Ha csoportok (pl. iskolai osztály) szeretne jelentkezni, kérünk egyeztetést a [email protected] címen

Program rövid leírása:

Manapság a növényi „in vitro” szövettenyészeteket (növényi „lombikbébiket”) széleskörűen alkalmazzák a kutató biológusok és a növénytermesztők egyaránt. Mi is az a növényi szövettenyészet? A módszer a növényi sejt totipotenciáját, tehát azon tulajdonságát használja ki, hogy elvileg bármely élő növényi sejtből, megfelelő körülmények között bármilyen sejttípus kialakulhat. Például, ha levél szegmenseket megfelelő hormontartalmú táptalajra helyezünk, számos gyökér, ill. hajtás fog kialakulni rajta. Ha a növényi sejt falát eltávolítjuk, ún. protoplasztot nyerünk, amelyből növénykék fognak kialakulni, így egyetlen levélből több millió protoplasztot, majd növényt nyerünk.
Mire használhatjuk ezt a technológiát? Az alábbiakban felsorolunk néhány példát.
1. A növényi osztódó szövetek (merisztémák) soha nem tartalmaznak patogén vírusokat. Ezért, ha ilyen szöveteket lombikban nevelünk, vírusmentes növényeket állíthatunk elő. Ez azért fontos, mert számos termesztett növénynél komoly gondot okoznak a vírusfertőzések.
2. Az ún. mikroszaporítás módszerével nagy tömegben állíthatunk elő olyan növényeket, amelyek hagyományos úton nehezen szaporíthatók (pl. orchideák).
3. Az utóbbi években ezt az eljárást egyre többen használják védett (veszélyeztetett) fajok konzerválására. A vadon élő növény minimális szövetrészlete elegendő az eljáráshoz, tehát nem szükséges a teljes növényt elpusztítani, felhasználni. Megfelelő táptalajokon ezekből a szövetdarabokból számos növényt tudunk előállítani (1. ábra). Ebben a vonatkozásban génmegőrzésről beszélhetünk, amit nemcsak a védett növények, hanem fontos kultúrnövény fajták esetében is alkalmaznak.
4. A technikát gyakran alkalmazzák az ún. alapkutatásban: biokémiai, sejtbiológiai, genetikai kísérletekben. Népszerűségét az indokolja, hogy jól kontrollálható rendszer. A természettudományos kísérletekben, ha valamilyen külső tényező hatását vizsgáljuk, csak a vizsgált paramétert változtatjuk, az összes többi körülmény állandó kell legyen. Kontrollált táptalaj- fény- hőmérséklet stb. viszonyok között a növényi in vitro tenyészetek növekedése, fejlődése jól ellenőrizhető (igen alacsony a „szórása”), tehát természettudományos kísérletek szempontjából ideálisak.



1. ábra. Pompás hóvirág (Galanthus elwesii) „lombikbébik”


A „Kutatók Éjszakája” rendezvénysorozat keretén belül (kezdés időpontja: 1600) a következő programokat tervezzük:
1. A növényi in vitro technikák rövid (maximum 20 perces) bemutatása, diavetítés (helyszíne: DE TEK TTK Növénytani Tanszék, ÉTK 1035. terem (Diószegi Szemináriumi Szoba), 16:00-16:45 (két turnusban).
2. A szövettenyésztő szoba és az in vitro tenyészetek bemutatása (helyszíne: DE TEK TTK Növénytani Tanszék, ÉTK 1024. laboratórium). Időtartama kb. 15-20 perc, ÉTK 1.024. labor, 16-16:45 (két turnusban).
3. Gyakorlati bemutató: néhány fontosabb kultúrnövény, ill. védett növény in vitro tenyésztését mutatjuk be. Az érdeklődőknek lehetőségük van arra, hogy maguk próbáljanak ki néhány technikát, és hazavihetik az általuk készített tenyészeteket. Arra is lehetőség van, hogy a saját tenyészeteket otthonról hozott, előzőleg kifőzött (kuktázott) bármilyen 0,5 l-esnél nem nagyobb, kupakkal ellátott üvegedényekben őrizzék meg. ÉTK 1.024 és 1.031 laborok, 17:00-20:00 (három turnusban).