Kicsi a bors… de vajon mennyire erős? Kalandozások a hazai kisvárosok világában

A 2022. évi népszámlálás adatai szerint hazánk népességének 30%-a – egyes megyékben több mint fele – 30 ezres lélekszámot el nem érő városi jogállású településeken él. Ez több mint Budapest vagy a nagyobb városaink részesedése Magyarország népességéből. Ugyanezen városkör jelentősége ráadásul a két megelőző (2001, 2011) népszámlálás időpontjában is hasonlóan alakult. A településcsoport figyelemre méltó és viszonylag stabil súlya azonban jelentős különbségeket takar: kevés, főként a nagyvárosok környezetéhez kötődő dinamikus kisvárossal szemben sok, a vidéki térségek központjának tekinthető zsugorodó szereplő áll, ami a vidéki kisvárosok gazdasági- és élettérként történő leértékelődésére utal. Három részből álló, példákkal illusztrált előadásomban a magyarországi kisvárosok színes világának bemutatására teszek kísérletet. Először e települések lehatárolásának különböző lehetőségeiről esik szó, majd a kisvárosok legszélesebben értelmezett körének népesedési dinamikáját vizsgáljuk, végül pedig a vidéki térségek központjainak tekinthető kisvárosok gazdasági teljesítőképességét elemezzük.